fejlec
Probléma?Megoldás Rendezvények A Sertés Kitekintés Főoldal pont4Archívum
allateutSzaporodásbiológia interjuInterjú        

Kevés a malac

Kevés a malac
Okok:
1, Alacsony ovulációs ráta
Szakszerűtlen felnevelés esetén a kocasüldők csupán 7,5-8 hónapos korukban érik el ivarérettségüket, s ekkor már tenyésztésbe veszik azokat.
Az ovulációs ráta az ivarzások számának növekedésével egyre nagyobb lesz, az első ivarzásnál viszont csekély számú petesejt válik le.
Kocáknál a szoptatás/elapasztás utáni ivarzás ovulációs rátája elsősorban a koca kondíciójától függ: a szoptatás mindenképpen súlyveszteséggel jár, de nagyobb fogyás esetén alacsony lesz az ovulációs ráta.
Megoldás:
A kocasüldőket általában hízótársaikkal együtt nevelik és takarmányozzák. Szerencsés esetben a hízótársak 5,5-6 hónapos korukban elérik a végsúlyt, s ezután a kocasüldőket már speciálisan lehet  takarmányozni.
Az ivarérettségre nem nagyon alkalmazzák a „kanstimulust” vagyis érett kanok behajtását a kocasüldő csoportba. A legjobb lenne már 4-5 hónapos korban alkalmazni ezt az eljárást, de 6 hónapos kortól is nagyon eredményes lehet.
A 9 hónapnál idősebb kant naponta 15-20 percre helyezzük a kocasüldő csoportba. Az eljárás eredményeként az ivarérettség akár 2-3 héttel is előrehozható.
A tenyészérett kocasüldők fialási átlaga akár 10-12 malac is lehet.
Tenyészérett kocasüldők:  életkor: 7-8 hónap
                                                testsúly: 130-150kg
                                                hátszalonna vastagság (p2) 18-20mm
                                                    a tenyésztésbevétel előtt két, ciklusban történő ivarzás
A kocákat a szoptatás alatt úgy kell takarmányozni (pl. napi 3x-i etetés), hogy súlyveszteségük minél kevesebb legyen.
Mind a kocasüldőnél, mind a kocáknál növelhető az ovulációs ráta az ún. „flushing „-al (emelt szintű takarmányozás).
Kocasüldőknél a várható ivarzás előtt 11-14 nappal, kocáknál az elapasztástól az ivarzás jelentkezéséig alkalmazható.
2, Alacsony fertilizációs ráta
Fertilizációs ráta=a megtermékenyült petesejtek aránya.
A cél természetesen a megtermékenyült petesejtek minél nagyobb aránya.
Ennek feltételei: a, termékenyítés kiváló termékenyítőképességű spermával
                                  b, szakszerű termékenyítés
                                  c, a termékenyítések időpontjainak helyes megválasztása
3, Szezonális visszaesés
Június elejétől egészen októberig csökkenhet a fialási alomlétszám. Az ún. „szezonális meddőség” okai sokrétűek: - emlékezés a vadsertésre
                                - magas külső hőmérséklet
                                - rövidülő nappalok
                                - csökkent kocaétvágy, ezáltal romló kondíció
                                - gyengébb hormonszekréció
Megoldások:

  • A takarmány energia – és rosttartalmának növelése
  • Napi 3x-i – etetés a fiaztatóban
  • Istálló hűtés
  • Kocák egyedi elhelyezése a termékenyítés után legalább 30 napig
  • „Toxinszegény” takarmány

4, Nem elég a petesejtek megtermékenyítése, a megtermékenyített petesejteket meg is kell óvni!
Súlyos esetekben az egész vehem elvész, de sokszor előfordul, hogy a káros behatás „csupán” a magzatok egy részét pusztítja el, ezáltal csökkentve a születéskori alomlétszámot.
Fertőző okok:    - enterovírusok
- Aujeszky-betegség
- Influenza vírus
- PRRS
- brucellózis
- cirkovírus
- parvovírus
A leggyakoribb a PRRS és a parvovírus által előidézett kis alom.
Szakszerűen végrehajtott vakcinázással el lehet kerülni a veszteségeket.
Nem fertőző okok:  - kocasüldőknél emelt szintű takarmányozás a vemhesség első három hetében
- termékenyített egyedek áthelyezése az implantáció ideje alatt (termékenyítés
után 10-21 nap)
- alacsony hőmérséklet, huzat
- éheztetés, túltakarmányozás
- sántaság
- mikotoxinok a takarmányban
- az istálló levegőjének magas széndioxid, vagy szénmonoxid koncentrációja
megelőzés:  - minél kevesebb stressz
- „toxin-szegény” takarmányozás
- istálló higiénia
- korrekt takarmányozás

 

Interjú, dr. Nemes Imre igazgató főállatorvossal,
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság elnökhelyettesével.

2012 augusztus végén, 1323/2012 számmal jelent meg a sertéságazat helyzetét javító intézkedéseket tartalmazó kormányhatározat, amely az egyes tárcákhoz rendelt feladatokra határidőket is megszab. A vidékfejlesztési miniszter feladatai között szerepel az állategészségügyi és mentesítési programok (kiemelten a PRRS-mentesség) feltételeinek biztosítása.

Nemes Imrétől azt kérdeztük, honnan indult és hol tart ma a magyarországi sertésállományok PRRS-mentesítése?

A hazai sertésállományok mentesítése a PRRS-fertőzéstől már az előző kormányzatok alatt is felvetődött, de akkor erre nem volt sem határozott akarat sem anyagi fedezet. Az elmúlt tíz évben a sertésállomány drasztikusan csökkent, a termelés a belső fogyasztáshoz sem elegendő, Magyarország importra szorul. 2012 júniusában a statisztikai adatok szerint a sertések száma 2,9 millió darab volt Magyarországon. Az EU országaiban a szabad piac szabályozásának egyetlen gátja az élelmiszer-előállítás során az élelmiszerbiztonság. Az élelmiszerbiztonság fogalomkörébe tartozik a termelők megszabadítása a nagy gazdasági kárt okozó fertőző betegségektől. Különös jelentőségű lehet a mentesítés az olyan fertőző betegségektől, amelyek különböző mértékben, de valamennyi versenytárs állományaiban előfordulnak. A mentesítés egy olyan betegségtől, mint a PRRS, amely  több milliárd euró veszteséget okoz a termelőknek, mert jelentős költséggel jár az ellene való védekezés bármely módja, különösen alkalmas a hazai sertéságazat szereplőinek visszahozására a „versenybe”.

Hogyan kezdett hozzá az Állategészségügyi Szolgálat a mentesítési munka megvalósításához?
Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (a 2001-es megszüntetést követően) a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómáját, a PRRS-t 2006. július 1-től ismét jelentési kötelezettség alá vonta. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény adta felhatalmazás alapján kiadott, az állatbetegségek bejelentési rendjéről szóló 113/2008. (VIII.30.) FVM rendelet megerősíti ezt a besorolást. Ezek figyelembevételével, első lépésként -2010-ben- széleskörű adatgyűjtést szerveztünk a betegség területi elterjedtségének felmérésére. Eszerint a járványhelyzet viszonylag kedvező (20% alatti fertőződés), annak ellenére, hogy a betegség regisztrálásának folyamatára a mai napig nem jelent még meg a végrehajtási rendelet. Ezt követően 2011-ben és 2012-ben is elvégeztük a kis létszámú állományok (100 sertésnél kevesebb sertést tartók) felmérését, valamint a nagy létszámú állományokban végzett laboratóriumi vizsgálati adatok gyűjtését.
A kapott eredmények alapján elkészült a mentesítési elgondolás, terv, a "PRRS-rendelet" amelyet a legszélesebb körben megvitattunk a tudomány, az érdekvédelmi szervezetek és a gyakorlat képviselőivel. Így véleményezte a mentesítési tervet az MTA Állatorvos-tudományi Bizottság ad hoc munkacsoportja is.
Abban bízunk, hogy a rendelet 2013 első negyedének végén megjelenik.. Az időpont bizonytalanságának oka, hogy az EU-nak pontifikálás céljából el kellet küldeni a rendelet tervezetét, s a véleményezésre a várakozási idő hat hónap.

A mentesítés folyamatát területi, regionális alapon, az ún. „pilot megyékben” kezdjük illetve néhány megye esetében az előkészítő munkákat már meg is indítottuk. A „pilot megyék” kiválasztásában a 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben elvégzett nagyszámú szerológiai vizsgálat eredményeit, és e mellett a nagy integrációs cégek gazdasági kapcsolatait is igyekeztünk figyelembe venni.
A mentesítés első konkrét lépéseként 2013 elején a két éve elkezdett „kisállomány-monitoring" az egész országban folytatódik, és az eredmények alapján elkezdődik a pozitív állományok felszámolása állami kártalanítással.
A rendelet megjelenését követően (természetesen már előbb is lehet ezzel a feladattal foglalkozni) minden nem „PRRS-mentes” minősítéssel rendelkező nagy létszámú állománynak mentesítési tervet kell készítenie, és azt be kell nyújtani a megyei állategészségügyi hatósághoz. A hatóság munkáját szakmai tanácsadó bizottság segíti. A hatóság nem csupán a mentesítési tervet, de annak végrehajtását és a mentesítésben való előrehaladást is rendszeresen értékeli, figyelemmel kíséri.
A sertéságazat számos szereplője szerint túl nehéz, és szinte lehetetlen egy olyan betegségtől való mentesítés, amelyre nincs átvehető nemzetközi tapasztalat. Miben látja a mentesítés sikerének lehetőségét?
Tisztában vagyunk a mentesítési munka nehézségeivel (szakmai és gazdasági nehézségek, diagnosztikai problémák, nincs un.„deléciós” vakcina, nincs nemzetközileg megalapozott mentesítési módszer a nagy létszámú állományok mentesítésre, csak az állománycsere, stb.) s azt is tudjuk, hogy szinte mindenre magunknak kell szakmai megoldást találnunk. Ez a program ilyen formában először nálunk indul el az EU országai közül. Meggyőződésünk azonban, hogy Magyarország sertésállományának PRRS-mentessége lehet a leghatékonyabb kitörési pont sertéságazatunk számára.